Szentlelek Plebania Szatmarnemeti
440175 Satu Mare, B-dul Sănătăţii Nr. 19
Tel.: 0261-769-078, 0361-401-256
Csak sürgős esetekben: 0770-955-126

Elfelejtett születésnap

mtibor | Gondolatok, írások | 2013. április 15.

Elfelejtett születésnap

Reizer Pál hetvenéves lenne

 

1990. március 14-én érkezett a hír, hogy a Szentatya, II. János Pál, visszaállította az állam által megszüntetett püspökségeket, így a szatmárit is. Az egyházmegye élére Ft. Reizer Pál máramarosszigeti plébánost, a kerület főesperesét nevezte ki.

Turterebes copyReizer Pál 1943. január 6. született Túrterebesen. Általános iskolai tanulmányait Túrterebesen végezte. A lelkében lassan megfogant papi hivatásérzet Gyulafehérvárra a Kántoriskolába vezényelte. Felsőfokú tanulmányait Gyulafehérváron a Hittudományi Főiskolán fejezte be. Márton Áron püspök szentelte pappá 1967. április 2-án. Két évig káplán Máramarosszigeten, majd 1969-től az egyházmegye titkára, ugyanakkor a Zárda templom híveinek lelkipásztora. Ebben az időben legendák keringtek róla. Mindenki az ő hittanóráiról, miséiről, szentbeszédeiről beszélt, és minden szülő az ő hittanóráira akarta beíratni gyermekét, még akkor is, ha hídon túli részen laktak. Ő volt az, aki városunkban a kommunizmus dühöngése közepette megtalálta a megfelelő hangot az ifjúsággal. Már püspök volt, amikor már felnőtté vált tanítványai folyamatosan jelentkeztek nála egy kis beszélgetésre, meg alkalmat kerestek hálájuk és szeretetük kifejezésére. Az ifjúság rajongó szeretettel vette körül.

Az elsők között volt Szatmárnémetiben, aki ténylegesen megpróbálta gyakorlatba ültetni a II. Vatikáni zsinat új kihívásait. Az ő vezetése alatt, a Zárdatemplom a lelkek és a művelődés menedékhelye lett. Szeretet, tisztelet és elismerés övezte hívei körében.

1987-ben Ft. Sipos Ferenc visszahelyezi Máramarosszigetre plébánosnak. A következő évben a máramarosi egyházkerület főesperese, majd az 1990. március 14-én a Szentatya püspökké emelte Ft. Reizer Pált. Szentelése a székesegyházban történt 1990. május 1-én. Szentelői: Msgr. Francesco Colasuonno érsek, Tempfli József püspök, és dr. Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök.

Reizer Pál püspök úr szentelése felejthetetlen esemény volt a város és az egyházmegye életében. Tolongtak ott hívők és kíváncsiak, politikusok, karrieristák, városi és megyei vezetők, más egyházak magas rangú papjai külföldről és belföldről, fiatalok és magukat alig vonszoló betegek. Kivonultak a betegemberek gondozására a mentők, és rendőrség biztosította a templomból a Deák térre kiszorult sok ezer ember zavarmentes ünneplését. Kihangosítás és óriásképernyő segítségével ők is részesei lehettek az eseménynek. Ez volt az első nagy boldog kivonulás Szatmárnémetiben az egyház, a papság és a keresztény hit mellet.

„… A püspöki rend nem rangot jelent, hanem szolgálatot. A püspöknek inkább kell mások javára lennie, mint uralkodnia. A Rád bízott egyházban légy Krisztus titkainak hűséges követője, gondozója és őrzője. Az Atyaisten választott téged háza népének kormányzására, emlékezz tehát mindig a Jó Pásztorra, aki ismeri juhait, akit ismernek a juhok is, és aki nem habozott életét adni juhaiért.” olvassuk Francesco Coulasonno nunciusnak a székesegyházi püspökszentelésen elhangzott, ma is üzenetértékű sorait. Reizer Pál ilyen is volt, mindenkire kíváncsi volt, mindenkinek a gondját – baját magáénak érezte.

Ki ne emlékezne a szentelés légkörére, arra feszült mégis felemelő figyelemre, ami a hívek részéről a szentelést övezte. Ki ne emlékezne az egyházi méltóság jelképeinek áradására, avagy a püspök első szentbeszédére? Reizer Pál püspök első szentbeszéde a legszebb, a legtartalmasabb beszédek egyike, elolvasásakor rájövünk, hogy ma is értékes egyházi- és kordokumentum. Néhány hónappal a rendszerváltás, a márciusi zavargások, és a marosvásárhelyi véres március után éppen ilyen higgadt, megfontolt, ugyanakkor nagyon határozottan kifejtett gondolatokra volt szüksége népünknek.

„Az egyházmegye jövőjét, a hitélet megújulását meghatározó esemény ünnepi hangulatának visszaadására kevés a szó. Az arcokra írt öröm, a meghatódottságtól el-el csukló hangok, a közös éneklés nagyszerű, felemelő érzése alig fejezhető ki szavakkal.” írja a nap egyházi krónikása.

A hívők jókívánságaikat énekkel fejezték ki, melyben Isten áldását kérték a főpásztor életére „Most tehát áraszd e kiválasztottra azt az erőt, amely Tőled származik/a vezérlő Szentlelket, akit megadtál Jézus Krisztusnak, szeretett fiadnak/Ő pedig odaajándékozta szent apostolainak, aki Egyházat szerveztek szerte a világon,/ hogy az legyen a Te szentélyed és nevedet szüntelenül dicsőítsük és áldjunk benne.”

A püspökségen rendezett fogadáson hangoztak el a szóbeli üdvözlések, jókívánságok a Püspök Úr és magas rangú egyházi és világi vendégei között. A néhai Társaskör épületében (Miorița) elfogyasztott közös ünnepi ebéd után városnézésre hívta meg Msgr. Francesco Colasuonno érseket. A Zárda és a Deák téren tett körúttal zárultak a püspökszenteléssel járó események. Reizer Pál bemutatta püspöki városa történelmi nevezetességeit, a rövid sétán látókörébe jutott épületeket.

R P aldast oszt copyReizer Pál püspök helyzete rendkívül nehéz volt. Ő nem stafétaszerűen vette át ezt a felelősségteljes nehéz szolgálatot, hanem negyven év kimaradás után, a hívek félelmetes agymosása után, teljesen más körülmények között, mint elődei. Újjá szervezni az egyházmegyét, ez a feladat jutott számára. A napi kihívások mellett elkezdte a jövőt építeni. Fel kellet állítania egy működőképes hivatalt. Szerveznie, lelkesítenie, bátorítania, kapcsolatokat létrehoznia és ápolnia és szerveznie egyszerre kellett, pedig személyiségéhez a lelkipásztori munka és a hívekkel való közvetlen kapcsolat állott legközelebb. Alig tizenkét éves püspöki tevékenysége alatt, amely betegségektől, kórházi kezelésektől sem volt mentes, nagy művet alkotott. Méltó utóda lett Ő, püspök elődeinek Hám Jánosnak és Scheffler Jánosnak.

Divatos ma a könnyebb megértés céljából felcímkézni embertársainkat. Reizer Pálról itt most csak címszavakban szólhatunk.

– A családi és emberi kapcsolatok fontos pillérei voltak életének. Amikor tehette hazaszalad Túrterebesre, megtárgyalta Gyuri testvérével a boldogulás lehetőségeit. Amikor úgy szolgált az egészsége még disznóvágáson is közreműködött.Disznovagas 2001 copy

– A kiváló ember, aki emberi elesettségéből fel tudott állni, akit a hívek valóban testvérünknek közülük valónak éreztek. Szavai mindég őszinték voltak, nem viselt álarcot, nem kedveskedett, de kedves, de mindég udvarias és tisztelettudó volt legegyszerűbb embertársai iránt.

– Az újító lelkipásztor. Bizony voltak konfliktusai egyháziakkal. Az ifjúsági, un. gitáros misét ő és Tempfli Imre atya hozta el a városba. A diktatúra idején maga köré vonzotta a város fiataljait, akinek a hittanórái a már felnőtté vált emberekben máig érvényes nyomot hagytak.

– Az ifjúságot rajongásig szerető pap és egyházi vezető, aki mindég nyitva tartotta a püspökség ajtaját a fiatalok előtt. Érkeztek hozzá csoportok a városból, külföldről, reggel és este 8 órakor is. Ő mindég szeretettel fogadta őket, bemutatta a püspöki kápolnát hangsúlyozva annak a magyar történelemmel kapcsolatos látnivalóit. Ilyenkor ima majd a magyar himnusz eléneklése szinte kötelező program volt. Most elénekeljük a Himnuszt! szólította fel vendégeit. Egy csángóföldi gyermek megkérdezte melyiket? A mienket, mondta kissé felháborodva Püspök Atya. Sokat kell dolgozni még, hogy ezekkel a gyermekek pontosan megértsük egymást.

– A kedvelt szónok. Az igeliturgia számára a teljes lelki megnyilatkozás lehetőségét kínálta, aki mindig valamilyen fontos és időszerű üzenettel engedette el híveit.

– A templom – és intézményépítő püspökről majd külön írásban szólunk, mert felsorolni nehéz mindazt, amit híveiért tett ezen a téren.

– Reizer püspök népéhez hű, következetes és kiszámítható egyházpolitikus, aki az Amerikai Egyesült Államok ide látogató követének világosán kifejtette: a római katolikus egyház kettős elnyomás terheit viseli ma is: mert nem államvallás, mert a hívek többségének anyanyelve magyar és ezt negatív megkülönböztetést vált ki a hatalom részéről. Mi templomainkat külföldi segítséggel építjük, az állam legcsekélyebb támogatása nélkül, addig az államvallás intézményei az adófizető polgár pénzén épülnek.

– A művészetek szerelmese és folytonos támogatójáról. Beszédeiben jelen vannak az egyházi és világirodalom legnagyobbjaitól származó gondolatok, idézetek. Különösen érzékeny lélekkel ragaszkodott a klasszikus zenéhez. Nála mindig szólt a muzsika. Feltámasztotta a székesegyházban a nagyzenekarral kísért ünnepi szentmisét, a város napján folyó zajos események közepette hangversenyt szervezett a szép iránt vonzódó lakosság számára. Nem csak mondta, de a gyakorlati tevékenységeiben naponta bizonyította, hogy az egyház és a kultúra kéz a kézben kell járjon.

– A szenvedők és betegek gyámolítójáról történetek egész sorát mesélhetnük. Elsősorban a súlyos, Romániában kezelhetetlen, avagy rászorult betegek támogatására honosította meg a Segítő Jobbot Szatmárnémetiben. Számtalan esetben anyagiakkal, és szakorvosi kapcsolataival igyekezett segíteni a hozzá fordulókon. A tőle kapott pénzzel, az Ő ajánlásával távoztak a kérelmezők irodájából.

– A népét és népe sorsát bátran vállaló püspök. Számtalan bizonyítékát adta népéhez való ragaszkodásának. Elsők között kérte a Magyar Igazolványt, ami sajnos halála utáni napon érkezett meg.

– Kiépítette a Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség Európát átszövő kapcsolatrendszerét. Örömmel üdvözölték személyében a hiteles, megbízható munkatársat, akivel öröm volt együtt dolgozni.

– Ő saját magát „a békéltető ember” – nek nevezte. Ezt az erényét azokban az időkben is az egyházon belül és kívül egyaránt gyakorolnia kellett.

„Krisztus szeretete sürget minket!” így hangzott püspöki jelszava. Püspökségének első percében megérezte, hogy csupán 12 év áll rendelkezésére, miközben folyton kísérte betegségek álarcában a halál. Betegségének utolsó óráiban is az Egyház ügyeire vonatkozó kérdésekkel foglalkozott.

Reizer Pál tekintélyes lelki, szellemi, anyagi hagyatéka (templomok, bentlakások, egyházi épületek, iskolák, tanítások), miértünk, a mi javunkra és javulásunkra készültek. Alkotója nekünk adta és biztatott bennünket, hogy népesítsük be őket. Hitte, hogy úgy is fog történni, mert mindig hitt embertársaiba. Ezért is volt az ő hite teljes hit, hit Istenben és hit az ő esendő teremtményében az emberben.

Csirák Csaba

Állandó programok
Szentmisék: Hétfő-Szerda: 7 óra
  Csütörtök, Péntek: 18 óra
  Szombat: 7 óra
  Vasárnap: 9 óra, 11 óra


Facebook oldalunk