Szent Sebestyén Kolping Család

A Kolping mozgalom idõszerûsége, Adolph Kolping iránymutató személyisége és a Kolping Mozgalom kialakulása Magyarországon és Romániában

A Kolping-mozgalom idõszerûsége

Romániában a politikai változások nyomán a társadalom és a gazdaság mélyreható átalakulásban van. Az állampolgároknak személyes felelõsséget vállalva tevékenyen kell közremûködniük a társadalom megújításában. Ehhez határozott értékítéletre van szükség, s ez megköveteli az azonos felfogású emberek összefogását, továbbképzését és kezdeményezõkészségét. A Kolping-mozgalom egyik legfontosabb feladata, hogy tagjaival egyre mélyebben megismertesse a keresztény értékeket, és ezáltal tettekre serkentse õket. Ebben alapvetõ útmutatás Kolping Adolf életpéldája és mûve, valamint a katolikus társadalmi tanítás. Fontos, hogy egyesületen belül az egyes tagok igazi közösséget és az otthon védettségét tapasztalják meg. Kolping-családban megélhetik és kibontakoztathatják kereszténységüket azáltal, hogy a tagok egymással szolidáris közösséget alkotnak, életproblémáik megoldásában egymás segítségére lehetnek. A Kolping-családok nyitottak mindazok felé, akik hitük szerint kívánnak élni, s e hitbõl indíttatva részt kívánnak vállalni az idõszerû társadalmi problémák megoldásában, a jövõ alakításában.

Kolping iránymutató személyisége
Kolping Adolf mint kölni egyházmegyés katolikus pap 1849-ben indította el mozgalmát. Teológiai tanulmányai és pappá szentelése elõtt iparosként a cipész szakmában dolgozott. Fiatal káplánként személyes küldetését abban ismerte fel, hogy a nyomasztó szociális problémák enyhítésére szentelje életét. A katolikus legényegylet megalapításával a fiatalokat ki akarta vezetni az elszigeteltségükbõl, életük sikeres megoldásához kívánt segítséget nyújtani közös mûvelõdés és önsegélyezés megszervezésével. A társadalom átalakulását az egyes emberek megváltoztatása által akarta elérni. Célja elkötelezett keresztények nevelése volt, akik képesek felelõsen helytállni a családi életükben, a hivatásukban és a társadalomban. Meg volt gyõzõdve arról, hogy a társadalmi bajokat csak a keresztény elvekhez való visszatérés által lehet enyhíteni és megoldani. Szándéka szerint a kereszténységet életszerûen és bátran bele kell vinni a gyakorlati életbe.

A kezdet (1856-1914)

Kolping 1856 májusában látogatott Magyarországra, ahol elgondolásait lelkesedéssel fogadták. Még abban az évben megalakult a fõvárosi egyesület. Az elsõ világháborúig Kolping mozgalma folyamatosan terjedt, és az egyesületek száma 80 fölé emelkedett az akkori magyar királyság területén. A múlt század katolikus legényegyleteiben foglalkoztak szakmai továbbképzéssel, betegsegélyezõ szervezetet hoztak létre, tartalmas szabadidõ programokat szerveztek. Az egyesületi életet a keresztény hit hatotta át, tagjai számára ez volt a döntõ összetartó erõ.

A virágkor (1922-1946)

Magyarországon az elsõ világháború és a monarchia felbomlása után 1922-ben alapították meg 58 egyesülettel a katolikus legényegyletek önálló nemzeti szövetségét. A Kolping-mozgalom ez után élte virágkorát egészen a második világháború végéig. 1933-ban már 162 egyesület létezett, 1946-ban pedig több mint 200 helyi egyesületrõl számoltak be. Tevékenységük fontos szociális és pedagógiai feladatokra irányult: szakmai tanfolyamok, iparos versenyek és kiállítások, házasságra felkészítõ elõadások, kulturális rendezvények, vallásos nevelés és világnézeti oktatás. 1926 óta leányok részére mûködött a „napsugár-lányok” elnevezésû testvérszervezet is.

Az újrakezdés (1990-)

Az 1989-es változásokat követõen különbözõ lelkiségek eresztenek gyökeret egyházmegyéinkben. Alfred Weiss atya segítségével jut el a Kolping mozgalom Romániába is. Elsõként Balázsfalván alakul Kolping család. Jelenleg a 11 katolikus egyházmegyében 144 Kolping család mûködik. Tagjai római katolikus és görög katolikus hívek. Az országos központ Kolping Románia névvel Barssóban mûködik két nyelvû szekcióban. Részletes leírást a http://www.kolping.ro/ honlapon találsz.

Szent Sebestyén Kolping Család Szatmárnémetiben

A több mint tíz éves múlttal és tapasztalattal rendelkezõ Kolping család 1994-ben alakult meg. Akkor plébánosa e közösségnek, Merk Mihály atya felismerte, hogy egy közösség akkor igazán életképes, ha minél több lelkiségbõl meríti erõit.

A Kolping-családok jellegzetességei

A Kolping-mozgalom alapját a Kolping-családok képezik. Az egyes Kolping-családok rendszerint plébániákon szervezõdnek.

A közösség jellegzetessége:

• családszerû
• nemzedékeket átfogó
• katolikus
• demokratikus
• továbbképzõ
• tettrekész
• kedélyes

Az azonos beállítottság, az együtt végzett szociális munka örömet jelent. A Kolping-család életére jellemzõ a vidám társas együttlét. A kedélyes összejövetelek hozzátartoznak az egyesületi élethez.: a szociális problémákat felismerve a közösség keresztény felelõsségtudatból indíttatva, erejéhez mérten tevékenyen bekapcsolódik a szükséges feladat végrehajtásába. : a Kolping-család önképzõ közösségnek tekinti magát. Igyekszik olyan továbbképzési lehetõséget biztosítani, mely a tagok személyes boldogulása szempontjából hasznos, különösen a vallás és világnézet, a házasság és család, a munka és hivatás, és nem utolsó sorban a társadalom és politika tárgykörében. Az utóbbi téma célja a tagok felkészítése, hogy aktívan be tudjanak kapcsolódni, fõleg a területi önkormányzatok szintjén a társadalom átalakításába. : a közösségi élet kialakításában mindenki részt vehet. A tagok maguk választják meg vezetõségüket, felelõsséggel végzik a vállalt feladatokat, és egyéni lehetõségeiket a közösség javára bontakoztatják ki. : a tagok átérzik, hogy õket a Jézus Krisztusba vetett hit kapcsolja egymáshoz. Az egész Kolping-mozgalom és a helyi Kolping-család az egyház részének tartja magát, vállalja a katolikus társadalmi tanítás útmutatása szerinti apostolságot a társadalmi életben. : a Kolping-családban minden korosztály megtalálhatja a helyét. A különbözõ generációk koruknak megfelelõen járulnak hozzá a közösség életének kiteljesedéséhez. A fiatalok kezdeményezõkedvét és lendületét az idõsebbek megfontoltsága és élettapasztalata elõnyösen egészíti ki. : Kolping a közösség mintaképének a természetes családot tekintette. Azt akarta, hogy az egyes tagok biztonságban érezzék magukat és megtapasztalják, hogy egymáshoz tartoznak és elfogadják egymást. A családot a közös hit köti össze. Az egyes tag testvérnek tekinti a többieket.

 Tagok
        Ács Ibolya
        Andrási István
        Ardelean Ilona
        Balázs Enikő
        Balázs Tibor
        Bálintffy Daniela
        Bálintffy István
        Bandura Mária
        Bandura Mihály
        Barna Katalin
        Barna Lajos
        Benedek Elek
        Bíró József
        Bíró Mária
        Bódi Tímea
        Bodnár Imre
        Bodnár Mária Éva
        Boór Béla
        Boscher Mária
        Buier Erika
        Bulbuk Veronika
        Bulbuk Zoltán
        Cacau György
        Chele György
        Cséke Sándor
        Csekme Gyula
        Csókási Alice
        Czimmermann Antal
        Czireizer Gabriella
        Deák Katalin
        Deák Mihály
        Deák Zsuzsanna
        Debreceni Mihály
        Demeter István
        Demeter Margit
        Dubován Katalin
        Fecser Imre
        Ferenczi Janka
        Forrási Csaba
        Forrási Gyöngyi
        Gábor Ferenc
        Gábor Gyöngyi
        Grebur Mária
        Heil Piroska
        Horváth István
        Ilyés Gyula
        Ilyés Lázár
        Ilyés Zsuzsa
        Juhos József
        Kinczel Erzsébet
        Kinczel István
        Kovács Magdolna
        Ludescher Antal
        Ludescher Mária
        Lupcsa András
        Magdás Klára
        Mares Sándor
        Márkász Lívia
        Márton István
        Márton Lucia
        Maskulik Csaba
        Maskulik Éva
        Maskulik László
        Maskulik Tünde
        Mátyás Magdolna
        Merk Etelka
        Mező Sándor
        Mic Sándor
        Ninács János
        Ninács Julianna
        Ozsohánics Gyula
        Papp Imre
        Pardek Mária
        Pfeifer Mária
        Pfeifer Tibor
        Polgár Ildikó
        Polgár István
        Prukker István
        Prukker Vera
        Reinegger Gyula
        Ritzmann Mihály
        Schultesz István
        Schultesz Margit
        Schvarczkopf Matild
        Schvarczkopf Pál
        Seffer Antal
        Seffer Mária
        Simon Attila
        Simon Laura
        Simon Mária
        Simpf Magdolna
        Simpf Margit
        Stocz Magdolna
        Szabó József Mihály
        Szenes Gábor
        Szoboszlai Ferenc
        Szomjú Mária
        Takács Ilona
        Takács Jenő
        Takács Júlia
        Tündik Edith
        Tündik Géza
        Vendlinger Margit
        Vida Barna Ilona
        Volfer Károly
        Volfer Mária Lucia
        Volfer Terézia
        Volfer Tibor
        Zsombori László
        Zsombori Mária